Petrezselyemzöldről

Felhasználás

A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában őshonos rukkola Marokkó partvidékén, Portugáliától Törökországig vadon megterem. Galenus ókori görög orvos úgy vélte, a rukkola „száraz és forró érzetet kelt”, nem fogyasztható önmagában. Ezért javasolta, hogy kövér porcsinnal (vadsalátával), vagy más, hűsítő hatású salátával keverten illesszük étrendünkbe.

A rukkolának magas a vitamin- (A, B2, B5, C és K), valamint ásványianyag (kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, mangán, szilícium) tartalma. Szabályozza a vér koleszterin-, és cukorszintjét. Várandós anyáknál mérsékli a rosszullét tüneteit.

A rukkola íze hasonlít a borshoz, a mustárhoz, másik neve a borsmustár innen származik. Megfigyelések szerint a kisebb levelek íze enyhébb, a nagyobbak csípősebbek. Leggyakrabban más salátákkal vegyítve fogyasztjuk. Feldobja a szendvicset. Illik csirkéhez, halhoz; burgonyás, tojásos, paradicsomos fogásokhoz.

Termesztése

Amennyiben a petrezselymet a zöldjéért vetjük, nyugodtan lehet sűrűbben vetni. Legfontosabb amire figyelnünk kell, hogy a vetés után a magok kikelése hosszú ideig tart, és folyamatosan nedvesen kell tartani őket még nyáron is, de így egész évben vethetjük.

Se nem évelő, se nem egynyári: a petrezselyem a kétéves növény, amely azt jelenti, hogy első évben a lombja és a gyökere fejlődik, a másodikban pedig magszárat fejleszt ernyős virágzattal – így egész évben friss és finom alapanyaggal láthat el bennünket.