Az erdő kert a nevéből adódóan egy olyan fás életközösség, amiben az ember alakítja a környezetet. Az erdőkert fogalma egy viszonylag új a bio termesztésen is túlmutató élelmiszer termelő rendszerként fogható fel. Ennek ellenére az emberiség már valószínűleg kialakulása előtt emberszabásúként erdőkertekben élt, és ezeknek a rendszereknek a fenntartója, része lehetett. Az évezredek során, amíg az ember kialakította a mezőgazdaságot nagyban legyszerűsítette a természetes folyamatokat, és ahogyan egyszerűsített úgy a tájat is saját elképzelése szerint formálta. Így alakultak ki a kultúrtájak, mindegyik táj az adottságoknak megfelelően pár fajta élelmiszernövény megtermesztésére specializálódott. Az erdőkertek rendszere ezt a fajta egyerűsítést próbálja visszafordítani és a biodivezitást minnél magasabb szintre emelni egy termelő rendszerben, másolva a természetes életközösségeket. A permakultúra (Permanent – Agriculture, Állandó – Mezőgazdaság szóősszetételből ered) szintén nagy előszeretettel használja tervezési rendszerében az erdőkerteket, mint az emberi táplálék beszerzésének egyik módja.

Hogy mi is tesz jól működővé egy erdőkertet?

Mi a cél? Mit próbálunk elérni egy erdőkertnél? Ha viszonylag nagy hozamot szeretnénk elérni, főként emberi fogyasztásra akkor egy intenzívebb munkaigényű jó termelékenységű rendszert kell létrehoznunk. Ilyen például a syntropikus agrár-erdészeti rendszer, amely az emberi beavatkozásra van optimalizálva, és egy nagyon munkaigényes, de gyors hozamot és talajregenerációt eredményező rendszer. A másik megközelítés, hogy minél kisebb munka befektetésével érjünk el hozamot, ebben az esetben a természetes meglévő elemek támogatásaval és diverzifikálásával lehet az emberi haszonvételre optimalizálni. Ilyen esetben meg kell találni a helyi bioszférával jól együttműködő, emberi fogyasztásra alkalmas növényeket, és ezeket telepíteni a rendszerbe, majd amennyire lehet magára hagyni, évi pár beavatkozást eszközölni kaszálással, vagy akár legeltetéssel.

Mikroklímák, talajviszonyok, egyéb környezeti adottságok vizsgálata.

Ahogyan a mezőgazdaságban, különböző talajokon különboző növénykultúrák terjedtek el, úgy szabájozzák a talajok az erdőkertek termelési kapacitását és a rajtuk kialakítható növénytársításokat. A klimatikus viszonyokat elsősorban befolyásolja az egyenlítőtől való távolság, aztán az óceántól való távolság. De ha hazánkat nézzük akkor leginkább a domborzati viszonyok és a víz háztartás alakítanak ki különböző mikroklímákat. Ha összehasonlítjuk például a Duna-Tisza közén elterülő homokhátságot és a Zalai-dombságot, akkor szinte minden környezeti tényező ellenkező irányba fejt ki hatást. Talajoknál a homok és az agyag megléte a felszíni vízmegtartásra ellenkezőképpen hat. A magashegység közelsége illetve az atlanti óceán távolsága szintén nagyban növeli a Duna-Tisza közének száraz kontinentalitását. A Felszíni vizek megléte illetve a növényborítottság van még nagy hatással a páratartalomra és párologtatásra. A duna tisza közének nagyrészét is erdősítették , de a homoktalajok itt nem engedik a felszíni vizek széles körű megjelenését.

A mikroklímákra egy kerten vagy kisseb területen belül is nagy hatással van például a domborzat kitettsége, vízmegtartó képessége, uralkodó szélirányok. Ezen kívül hatással van a mikroklímákra az épület elhelyezkedése és növényborítottság, szerves anyag megléte a talajban . Egy erdőkert tervezésénél ezeket az alapvető hatásokat mindenképpen figyelembe kell venni.

Erdő szintjei és a szukcesszió

A természetes rendszereknél a felszínen lévő borításnak van egy dinamikája, ahogyan egyre zártabb és egyre stabilabb növényrendszerek alakulnak ki. A csupasz talajokon először az egyéves gazok jelennek meg, majd ezek után az évelő gyomok és fűfélék. Az elhalt növénymaradványok alatt, ahol már van elég nedvesség és szervesanyag tartalom, megjelennek a cserjék és fák. A nyitott gyepek baktériumtúlsúlyos talajaiból  kezd egyre gomba dominánsabb talaj kialakulni a lehullot ágak gallyak miatt. Ez a gomba túlsúlyos  talajkörnyezet adja meg a jó táptalajt olyan erdei fajok megtelepedésének, mint a tölgy és a bükk és így alakulnak ki a zárt erdeink. A talajok tápanyagellátásáról a Talajéletről szóló cikkünkben lehet bővebben olvasni.

kép forrása: permaforum.hu

Kertek amik teremnek

Az előző szukcessziós folyamatnak a közepén van a legideálisabb pont egy termő kert kialakítására, ahol még nem jelennek meg a nagy lombkoronát összezáró fák, de a fűfélék már kiszorultak, évelő cserjék, bokrok, és gyümölcstermő kisebb méretű fák dominálnak. A legnagyobb növényi és állati biodiverzitás a szukcesszió ezen pontján jelenik meg és nem véletlen, hogy az ember is ebben a környezetben érzi legjobban magát, illetve tápláléka nagy részét elő tudja állítani az ilyen rendszerekben.